A gyermek nélküli élet régen is tabu volt, és ma is az. Ha egy nő úgy dönt, hogy nem vállal gyereket, akkor azonnal elindulnak a találgatások. Nem lehet neki? A párja nem akarja? Gond van az ágyban? Esetleg a túlsúly áll a háttérben? 2024-ben a tudatos gyermektelenség még mindig utálkozókat és pletykálkodást von maga után, pedig ennek korántsem szabadna így lenni.

Tulajdonképpen már azt is a bántalmazás egyik formájának tekinthetjük, ha a fiatal pár folyamatosan azt hallgatja a szülőktől, hogy mikor jön már az unoka. Fiatalon ezen még sikerülhet átlépni, de ahogy telnek az évek, és a család minden összejövetelkor feszegeti a témát, igen nehéz megbirkózni a kisördöggel, hogy ne osszunk ki mindenkit úgy igazán.

A gyermekvállalással kapcsolatos félelmek között nemcsak az egész folyamat testi részétől való rettegés állhat, hanem a saját gyermekkorral kapcsolatos rossz tapasztalatok is. Sokan attól tartanak, hogy olyan szülővé válnának, mint saját szüleik. Nem ritka, hogy a klímaváltozással és egy egyre növekvő anyagi vonzattal összefüggő aggályok állnak a háttérben. Ezek azonban mind leküzdhető akadálynak számítanak, ha az ember tényleg szeretne gyermeket.

A másik ok, ami inkább többeknél előfordul, a dolog egészségügyi oldala. A terméketlenség minden orvosi beavatkozás és eljárás ellenére is valós probléma, aminek következményeivel leginkább az érintetteknek kell megküzdeniük. A hormonális betegségek és az elhízás gyakran vezetnek oda, hogy a gyermekvállalás lehetetlenné válik, főleg egy bizonyos kor után. A biológiai óra mindenkinél ketyeg.

A gyermek nélküli élet visszavezethető akár az anyai ösztönök hiányára, s e tekintetben mindenképpen figyelmet érdemel a témában a felelősség. Fiatalon sokan vannak úgy vele, hogy soha nem szeretnének gyermeket, aztán később megváltozik a véleményük. De mi a helyzet akkor, ha nem? Mi történik, ha még negyvenévesen is idegesítenek a strandon játszadozó gyerkőcök? Semmi.

Nem biztos, hogy mindenkinek szülővé kell válnia. Nincs abban semmi bűn, ha nem a gyermekvállalásban éli meg egy nő az életcélját. Jól működő párkapcsolat is létezhet anélkül, hogy ezt az utódokkal „koronáznák meg” a felek. Sajnos mindez ma még mindig tabunak számít hazánkban. A gondoskodás iránti vágy ugyan mindannyiunkban benne van, de ha ezt nem egy gyermeken élnénk ki, akkor még mindig ott vannak a „négylábú gyermekek”. A tapasztalatok szerint a tudatos gyermektelenséget választók gyakran éppen ezt a módját választják a gondoskodásnak. És ezzel nincs is semmi gond.