Az állami egészségügyi ellátás a hírcsatorna beállítottságától függően napi témának számít. Aki a hírekből nem tájékozódik, a szürke valóságban döbben rá arra, milyen állapotban van a hazai egészségügy. A pandémia idején gyakran hallhattunk az egészségügyi rendszer összeomlásáról. Akkor a túlterheltség ugyan jelen volt, de működőképesek maradtak az ellátóintézmények. Ez napjainkban már korántsem elmondható.

Már rég összeomlott?

Az egészségügy összeomlásának biztos jelei a hónapokig tartó várólisták akár egy rutinvizsgálatra is. Hasonló a helyzet a műtéti várólistákkal és a rendszeresen bezáró, vagy ideiglenesen leálló kórházi osztályokkal. Nem ritka, hogy súlyos sérüléssel utaztatják a beteget akár több száz kilométerre, míg sürgősségi ellátásban részesül. A tapasztalatok azt mutatják, hogy már a magyarok szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró kardiológiai ellátás sem szent. A lakosság híresen rossz egészségi állapotban van, a népbetegségnek számító elhízás pedig egyre fiatalabb korban jelentkezik. Ilyen körülmények között a kardiológiai ellátás alapvető igény lenne. Sajnos a szülészeti osztályok elérhetőségével sem jobb a helyzet, de vannak kórházak, ahol már a vérvétel is csak előre egyeztetett időpontban történik meg.

Egyre többen keresik a magánellátást – Vagy csak keresnék?

Sokáig sorolhatnánk a hiányosságokat, de végső soron az állami egészségügyi ellátás színvonalának egyetlen oka a pénzhiány. Amikor WC papírt és evőeszközt is a betegnek kell magával vinnie egy fekvőbeteg osztályre, ott érdemes elgondolkodni azon, hogy az anyagiak és a személyzet tekintetében milyen hiányokkal lehet számolni. Nem véletlen, hogy egyre többen döntenek a magánegészségügy mellett.

A magánellátás kiszámíthatósága és megbízhatósága kétségkívül vonzó a páciensek számára. A kérdés csupán az, hogy ki tudják-e fizetni. Nem ritka, hogy a megtakarításokat élik fel annak érdekében, hogy időben sor kerüljön a szükséges kivizsgálásra, vagy a régóta várt műtétig ne kelljen még további hónapokat fájdalommal tölteni.

Néha a megfelelő hozzáállás is hiányzik!

Az állami egészségügyi rendszer sajnos nem kíméli a bekerülőket. Sokan panaszkodnak a megfelelő intelligencia hiányára, amire betegként, kiszolgáltatott helyzetben mindennél nagyobb szükség lenne. Kivételek mindig adódnak, és ilyenkor az ember nem érezhet elég hálát a személyzet iránt, de sokaknak szomorú olyan helyzetben megélni az élet nehézségeit, amikor azt érzi az ember, hogy tulajdonképpen terhére van azoknak, akik ellátják. Nem véletlen a magánellátásba vetett bizalom növekedése – annak ellenére is, hogy sajnos sokan nem engedhetik meg maguknak a komolyabb beavatkozásokat ilyen módon.